Utolsó frissítés: 2026.01.29.
https://templomaink.eu/hu/360o-setak/kendilonai-reformatus-templom
KENDILÓNA
A Lóna völgyének régi központja, az Erdélynek annyi kiváló politikust és hadvezért adó Kendiek birtoka volt. Kendilóna később a nem kisebb érdemekkel bíró Teleki családhoz került, akiknek kastélya a 17. századból származik. De a nemeseknek már nincs helyük errefelé. Elenyészett az öreg kőrisfa is, amelynek tövében az összeesküvéssel vádolt Kendy Sándort 1594-ben elfogták, hogy aztán Kolozsvár főterén lefejezzék. S miután Teleki Pál a kuruc szabadságharcban is részt vett, a császáriak „jutalmul” lerombolták kastélyát. Az öreg vadásztorony csonkja – ennyi maradt régmúlt idők hírmondójaként a reneszánsz épületből. Ugyanez a sors jutott a középkori eredetű templomnak is. Miután a labancok elpusztították, Teleki Pál és neje, Vay Kata nem átállottak saját költségükön újjáépíteni.
1306-ban említik először az oklevelek Louna néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 77.) 1315-ben Lona, 1348-ban Lonay, 1536-ban Lonya, 1631-ben Magyar-Lona, 1733-ban Kendi Lona (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában jelentkezik.
Református templom
1509-ben plébánosáról tudnak, tehát plébániatemploma van. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 299.) A kurucharcok idején a templom elpusztul a papilakkal együtt. Az elpusztult gótikus középkori temploma a falu felett fekvő régi temetőnél állott.
1727-ben gr. Teleki Pál és neje, Vay Katalin építtetnek lenn a faluban új templomot: „Kendilonense Templum ex fundamentis fieri curant.” A felirat Vay Katalinról még azt is megemlíti, hogy: „ancilla Jesu”. (Kádár: i.m. IV. 299.)
Az új templom a régi stílusát próbálta felújítani. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok 1929. 11.) Az épület szentély-hajó-torony együttséből áll, gótikus stílusú. A hajó mennyezete festett, ábrázolva a templomépítés évszámát és a Teleki család két címerét. A szentélyben és a hajóban megőrződtek az építés idejéből származó padok és az úrasztala. A fából készült szószék faragott felirata az építtetőkre emlékezik (Anno 1727).
A templom régi használaton kívüli orgonájának felirata: 1788 Szabó József de Szatmár műve. Két harangja közül az egyik az első világháborúban rekvirált nagyharang helyett készült. A templomot övező kőfal egyidős, vagy talán régebbi is a templomnál, ezen egy díszes boltíves kapu található, melynek tetején három megcsonkított kőszobor áll.
A középkorban tiszta katolikus falu.
A reformáció utáni változások során az unitárius vallás marad uralkodó: 1579-ben Tiszabecsi János unitárius prédikátor működik. (Kádár: i.m. IV. 292, 296.)
Mikor az unitárius Haller család birtokai az állam kezére kerülnek, az unitárius egyház is megszűnik,
és 1641-től a reformátusok veszik át a templomot. (Kádár: i.m. N. 293.)
A megfogyatkozott hívek miatt a XVIII. század elején csak leányegyház, majd később anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1315-ből Szászhalom, Orr, Siccum patak, Haraszt, Puszta aja, Bérc, Háromhalom; 1392-ből Tövisbokor, Mocsolya; 1429-ből Borsa harasztja, Paptelkefő, Borsa út, Agyagos part, Szászhalom; 1592-ből Horgas, Körtvélyes; 1654-ből Lozsádi út köze, Dobokai út köze, Régi tóhely, Kettős határ, Took mellett, Szöle rész, Hidegalj, Szűzdomb, Szőlőshegy megett stb. (Kádár: i.m. IV. 302.)
Kastély
A Hallerek a tragikus sorsúnak mondott Kendyek után lettek 1616-ban a lónai birtok urai. Hetven évvel később a Hallerek egy diplomáciai botrány következtében vesztették el, mikor is a császár megsértése miatt halálra ítélték Haller Jánost, apja pedig, hogy életét megmentse, Teleki Mihály közbenjárását kérte a fejedelemnél. Hallert felmentették, Teleki Mihály pedig a segítségért cserébe megkapta a lónai uradalmat. Teleki Mihály tizedik gyermeke, a már említett, kastélyépítésbe kezdő Teleki Pál Rákóczi oldalán aktívan részt vett a kuruc szabadságharcban, büntetése pedig az volt a császáriak részéről, hogy felgyújtották az alighogy elkészült kastélyt, melyből így csak a 35 méteres torony maradt meg. Maga a kastélyépület XVIII. századi épületként van számon tartva, bár az átépítéseket is figyelembe véve jelenlegi formája jóval későbbinek mondható, számos újjáépítésen eshetett át. Gr. Teleki (VI.) Ádám 1935-ben adta el a kastélyt dr. Gyergyay Albert fül-orr-gégész professzornak, ám azt kinézte magának Augustin Prodea liberális párti képviselő, és elérte, hogy az agrártörvényt módosítva egy falusi termelőszövetkezeté legyen a birtok fele, amely aztán eladta neki. Gyergyay 1938-ban végleg lemondott, és eladta Prodeának a megmaradó részt. A legendás hírű Telekiek által alapított mintagazdaságot a rendszerváltás után Alexandru Biris helyi lakos vette meg.
Forrás:
Léstyán Ferenc: MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - VIII. DOBOKAI FŐESPERESSÉG DOBOKAI KERÜLET
Hazajáró Honismereti és Turista Egylet honlapja
https://kastelyerdelyben.ro/
https://templomaink.eu/
