Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történelemben Pécs, Péc, Kladusapéc név alatt is ismert birtok, 1368-ban a király tulajdonában volt, majd ismeretlen időben, a laki Thúz családé lett (1500.). Eztán Gusics György özvegyéé, illetve általa Török Mihályé lett (1513-tól). A váraljai település, Szt. Keresztnek szentelt plébániatemploma, a gorai főesperességhez tartozott (1334.)

Milan Kruhek adatai szerint

(Krajiške utvrde… .Zagreb, 1995.): A 16. szd. első felében, Klissza, Knin, stb. elfoglalása utáni horvát végvárrendszer átszervezésekor, Pécs vára a Bihácsi kapitánysághoz került (109. oldal); Az 1558-as, Sztenicsnyákban megtartott horvát szábor (országgyűlés) záró-rendelkezése alapján, mások mellett, a pécsi bocskoros nemeseknek, illetve alávetettjeiknek, 15 napi robotot kellett teljesíteniük, Terzsác (Tržac) régi várának felújításánál (kijavításánál, 180. oldal); Lenkovich Iván 1563-as jelentése alapján, Pécs vára, egy bizonyos Türk Mihály (Mihail Turk) tulajdonában volt. A várban ekkoriban 12 főnyi, királyi hópénzt húzó őrség volt, amit a jelentés, 20 főre javasolt bővíteni (191. oldal); A kincstár anyagi nehézségei miatt, még ugyanezen évben, Pécs várát, a végvárvonal második vonalába sorolják (225. oldal); Az 1576-os, újabb összeírás szerint, Pécs várát a Bihácsi kapitánysághoz csatolják (258. oldal); A törökök végül, 1577. őszének elején tudták elfoglalni pécsi Türk Mihály várát, mégpedig Ferhád pasának a környéket érintő hatalmas offenzívájának során, ennek okán, a várat 1578-ban törölték a horvát végvidék (Krajina) várai közül (268. oldal).

A vár mai állapota:

A Lenkovics féle 1563-as jelentésben szereplő Türk Mihály várából ma már semmi sem látszik. A véleményem és a terep adta lehetőségek alapján e vár a mai dzsámi, vagy a Bég házának a helyén állhatott, melyek jelenleg is a várterület legmagasabb pontján állnak. A korábbi várat a jelenlegi védelmi építmények alapján a törökök legalább háromszor átépíthették. Az első fázisban Türk Mihály várát egy külsővárral erődítették meg, melynek alakja és kialakítása nagy hasonlóságot mutat Jezerszk-Todrorovó külsővárával. A második fázisban ezt a korai külsővárat, a déli - délkeleti oldalon három, sokszögletű tabijával (ágyútoronnyal), vastag falakkal és különösen megerősített kapukkal erősítették meg, mely a várhegyet a legkönnyebben támadható oldal felől védte. Ekkor bonthatták el a Türk féle várat. A harmadik fázisban, megerődítették a várhegy keleti oldalán található magaslatot is, melyből mára csak egy többszintes, félkör alakú torony és kb. 1- 1 méter hosszúságú csatlakozó falak állnak.

A második fázisba sorolható építmények közül nagyon jó állapotban van a keleti kapu és a kaput védő, sokszögletű ágyú-torony. Ez a torony jelenleg is többszintes, de a födémosztók már hiányoznak, ám a legfelső terem kupolaboltozata ma is áll. A másik két bástya mára beomlott, vagy olyannyira feltöltődött, hogy az ágyútermek ma már nem figyelhetők meg. Egészen pontosan: a déli kaput védő bástya jelen állapotában teljes feltöltöttséget mutat, sőt a torkában egy ház áll, de lehetséges, hogy a föld alatt még léteznek az ágyútermek. A dzsámi előtti bástya torka teljesen nyitott, legalábbis az udvar felszínéig. Hogy alatt van e valamiféle helység, azt jelenleg nem lehet megállapítani, de az is lehet, hogy egyszerű, nyitott bástya volt csak. A harmadik fázisba sorolt, a várral szembeni dombon egymagában álló torony jelenleg is zárt, ám a födémek itt is elpusztultak. A várban a dzsámin kívül látható még az egykori bég lakóháza, valamint más, jelenleg családi házként használt épületek is.

A várat 2007. április 29-én bejárta: dr. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig. Tamás Zoltán és Szatanek József