Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sopronkeresztúr, Nádasdy-Esterházy kastély, vár

Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), korábban Németkeresztúr mezővárosa, Soprontól 12 kilométerre délnyugatra fekszik, a a Soproni-hegység és Keresztúri-erdő közötti völgyben. Első írásos említése 1245-ben még eredeti nevén Bogyiszló-ként, "Terra nomine Bujuslou iuxta aquam Icoa" alakban történik IV. Béla adománylevelében. Keresztúr néven 1274-től említik a források.

Keresztúr első erődítését még a Németújvári (Güssing) grófok emelik a Keresztúri-erdőnek helyt adó dombság északi nyúlványán, a 13. század második felében. Első írásos említése 1310 és 1311-ből származik. E korai vár Károly Róbert és a Németújváriak harcának esett áldozatul 1327-ben.

Sopronkeresztúr vizesárokkal övezett reneszánsz lovagvárát, 1492-ben a Kanizsaiak építették a településtől kissé délnyugatra, az Arany-patak mellett. A patak szolgáltatta a víz forrást, a széles vizesárokhoz és biztosította a vár védelmét.

1560-ban a várat gróf Nádasdy Tamás szerezte meg házasság útján. Itáliai építőmestert bízott meg a vár reneszánsz lakókastéllyá való átalakításával. 1621-ben Esterházy Miklós csapatai dúlták fel a kastélyt, majd az ezt követő helyreállítás során, Nádasdy Pál építtette ki mai formájában a várkastélyt, amely 1625-re készült el.

Az ország szempontjából megalázó vasvári béke és I Lipót császár önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett. 1665-ben Gróf Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a kibontakozó Wesselényi-összeesküvéshez. Az összeesküvés leleplezése után letartóztatták, perbe fogták, majd minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta lefejezték. Vagyonát a kincstár javára elkobozták. Néhány évre rá 1676-ban, a kastély az Esterházy család kezébe került. Bár Esterházy Pál itt látta vendégül az 1681-es soproni országgyűlés alatt I. Lipót császárt, ezt követően egyre jobban elvesztette a kulturális jelentőségét, gyakorlatilag már csak egy gazdasági udvar szerepét töltötte be a család hatalmas uradalmában.

A II. világháború végén, 1945-ben a szovjet csapatok vandalizmusa súlyos károkat okozott az épületben. Az épületen kívül, a bejárattal szemben, szép barokk granarium (magtár) állt, melyet a veszélyes állapota miatt 1952-ben lebontottak.

A kastély 1966-ben került Anton Lehmden tulajdonába, aki a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának egyik alapítója. A vár mai állapota nagy részben az ő aprólékos munkájának köszönhető. A kastély a művész menedékhelye lett, akinek sikerült az épületből valóságos műalkotást varázsolnia. A kastély különleges látnivalói közé tartozik a Lehmden Múzeum, amely modernitásával különleges ellentétet képez a történelmi épület egyedi hangulatával szemben. A kastély 1971 óta védett műemlék, amely a Lehmden család otthona is időszakosan. Anton Lehmden 2018-ban, a 90. életévében hunyt el. Azóta gyermekei viselik gondját a kastélynak és a művész örökségének.

A várkastély egyemeletes, négytraktusú épület, négy sarkán bástyaszerűen kiugró toronnyal, udvarán impozáns reneszánsz loggiával. A kastély kapuja előtt egykor felvonóhíd ívelte át a vizesárkot. A négy alacsony saroktorony, az egykori vizesárokba ugrik előre.

Az északkeleti toronyban volt a kastély-kápolna, amelynek csúcsíves ablakai és boltívei még ma is magukon viselik a késő gótika stílusjegyeit. Feltehetően 1643 után rendezték be ezt az épületrészt kápolnának, amikor Nádasdy Ferenc áttért a katolikus hitre. A nyugati szárny egyik termében nemes vonalú kandalló áll, falán a Nádasdy-címerrel (17. század).  A vár délnyugati sarokszárnyának pincéjéből egykor alagút vezetett ki.

A bejárttól jobbra az Esterházy, balra a Nádasdy-címer látható, a következő felírással: ILLMI COMITIS THOMAE DE NADASD REG. HVNG. OLIM PALAT. FILII FRANCISCI FILIVS PAVLVS, TERRAE FOGARAS PER. ET…MAI AM M.D.C.XXV. A várhídról balra, a kőfalon emléktábla látható, a következő szöveggel: „Erzsébet királyné emlékfái.” Alatta kőoszlopon a fák ültetésének idopontja: 1896.ápr.1.

A kastély elsődlegesen esküvők, rendezvények és előre egyeztetett látogatói csoportok előtt áll nyitva. Az egyéni látogatáshoz (minimum 5 fő), időpontokat a következő elérhetőségeken lehet egyeztetni:

E-mail: lehmden@schlossdeutschkreutz.at / Telefon: +43 699 11 86 32 07
A vezetett túrákon a látogatókkal, Anton Lehmden lánya ismerteti a kastély látnivalóit és mutatja be a művész örökségét.

Aktuális információk a kastély honlapján elérhetőek: https://schlossdeutschkreutz.at/

Összeállította és aktualizálta: Keserű László - 2025

Források:

A honlap korábbi szöveganyaga - www.varak.hu
Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999),
Burgenland, Ausztria napos oldala: www.burgenland.info
A kastély honlapja: https://schlossdeutschkreutz.at/
Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland