Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://epa.oszk.hu/01600/01610/00011/pdf/vmm_11_1972_10_koppany.pdf

XI. századi királyi udvarház Zircen 

(...)

A templomot a romterület közepén tárták fel, amelynek falai a felszínen is észlelhetők voltak és közvetlenül a gyepszint alól kerültek elő. Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal (2. kép). A hajó nyugati végében, a nyugati zárófal belső síkjától kb. 1,50 m távolságra a hajó teljes szélességében húzódó, utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható.

A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.

(...)

Történeti és építészeti jelentősége elsősorban azért kiemelkedő, mert az ismert Árpád-kori királyi udvarházak közül eddig az egyetlen, amelynek épületmaradványait ismerjük. A további kutatás feleletet adhatna olyan izgalmas témákra, mint az I. István-kori királyi udvarházak kialakulásának kérdése, ebben az esetben a fatemplom és az ahhoz tartozó egyéb épületek, esetleges temető stb. tisztázásával. Megnyugtató választ kaphatnánk a XI. századi királyi udvarházak kialakításának építészeti formálására, amelyről ma még jóformán semmit sem tudunk, s közelebb vinne bennünket korai faépítészetünk megismeréséhez. A zirci kőtemplom máris azt látszik bizonyítani, hogy ezekben a korai curtisokban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük ha nem is Zalavár méretű — ahogy ezt Győrffy György a récéskúti bazilikáról feltételezi —-, de a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.

A hitelesítő ásatással egyidejűleg a feltárt templomfalak mellett álló barokk templom falkutatása is fontos lenne, mert az abba beépített középkori kőfaragványok kibontása tovább segíthetne a kőtemplom korának meghatározásában. A hitelesítő ásatással és a barokk templom falkutatásával készíthetnénk el XI. századi építészetünk jelentős emlékének elméleti rekonstrukcióját, s gazdagíthatnánk egy olyan kort, amelynek építészeti emlékei úgyis gyér számban maradtak ránk.

A zirci udvarház és környékének feltárása az Árpádkori településtörténet kutatásához is szolgáltatna további adatokat. A távolabbi környék vizsgálatával választ adhatna a Bakony betelepülésének kérdéseire. 

Forrás: Koppány Tibor - XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen