Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ópályi református templom

Ópályi, magyar nagyközség a Nyirségen. Van benne 276 ház, 1888 lakossal, kik közül 1063 g. kath., 483 ref., 145 r. kath. és 197 izr. vallásu. Határa 4628 k. hold. Nevét 1349-ben Pauli, 1341-ben Paly, 1336-ban Orozpali alakban találjuk. Régi község, mely a tatárjáráskor elpusztult és ekkor oroszokat telepített ide az Ónodi Czudar család, a melynek szabolcsvármegyei uradalmához tartozott. Ettől kezdve Oroszpályi néven többször feltünik. A XVI. század harczaiban ismét tönkre ment s ekkor újabb oláh település történt itt. Ebben az időben egész a XVII. század végeig a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században több család nyert itt birtokrészt. Igy a gróf Telekiek, gróf Barkóczyak, az Ujfalussy, Sulyok, Reviczky, Iklódy, Bogcha és Isaák családok. Ugyanezek voltak a birtokosai a XIX. század derekáig. Most nagyobb birtokosai a gróf Vay, báró Uray és Teleki családok. A községbeli ref. templom a XVI. században épült, a gör. kath. templom a XVII. század elejéről való; mindkettő körül van véve czinteremmel.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - SZATMÁR VÁRMEGYE

Az alacsony löszdombot kikerülendő, két ágra váló főutca végén, magasra nőtt fák mögött található a templom. Középkori maradványa négyszögletű szentélyből, valamint a diadalív szűkületétől nyugatra kiszélesedő hajóból áll. Az apszist keleten lezáró harántfal tengelyében egy 13. századi félkörablak nyílik, a déli oldalon három keskeny román kori rézsűs ablak látható egymás mellett. Ez a megoldás ritkán fordul elő – legközelebb a nógrádi Egyházasdengeleg szintén 13. századi Szent Imre-templomának szentélyén látható nagyon hasonló. Szakrális jelentése a Szentháromság tiszteletéhez kapcsolódik.

Feltehető, hogy a diadalíven talált két szent töredékes figuráját megőrző freskón kívül a hajó északi és déli oldalán is voltak falképek. A feltárt alakok okker és rőt színei, glóriájuk sugaras rajzolata erősen emlékeztet a nem túl távoli Ófehértó hasonló korú, egy kardos szent király – Szent István? – koronadicsfényének grafikus megrajzolására.

A reformvallásra átpártolt helybeli nép az 1500-as évektől fogva több ízben átalakította egyházát, a szentély egyszerű dongaboltozatot kapott, a hajó sík deszkamennyezetet. Különös építészeti megoldás a nyugati karzat, amelynek masszív faltömegű toronyalját és a bejárat felől átjárható folyosót 19. századi, klasszicista stílusú homlokzat mögé bújtatták.

Forrás: Ludwig Emil - Rejtőzködő Magyarország 747.