Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pécs - Tettye - Szatmári György palota

A Tettye név idő folyamán sok vitára adott okot. Pécsi tudósok (Szőnyi Ottó, Németh Béla, Forbáth, Hodinka, Klemm) — hogy csak a régebbi generációból említsünk — származtatták szláv szóból, finnböl, törökből egyaránt. A legelterjedtebb magyarázat szerint az oszmán-török szókincs tekia, tekke, tekka szavából származik, ami kolostort jelent.

A tettyei épületmaradványok Szatmári György (1457—1524) pécsi püspök nyári palotájának romjai. Szatmári gazdag nagybátyja, a besztercei Ktertschmer Lőrinc anyagi támogatásával végzett a bolognai egyetemen. Működését Bakócz Tamás prímás pártfogoltjaként kezdte a királyi kancelláriában és tüneményes pályát futott be. Szép stallum lehetett abban az időben a pécsi püspökség, ha csupán kinevezési díjul 3300 aranyforintot fizetett ki a pápának.

A korszerű műveltséggel rendelkező püspök irányította II. Ulászló, majd II. Lajos alatt a külpolitikát, de az ország belügyeit is. Bőkezű mecénás hírében állt a hazai és a külhoni körökben egyaránt. 

Szatmári György pécsi püspöksége idején (1505—1521) a reneszánsz életszemléletnek megfelelően a városfalakon kívül, a Mecsek oldalán festői panorámába építette fel nagyszabású nyári palotáját a Tettyén, bővizű forrás közelében, a sziklakatlan déli peremén. 

A tettyei várkastély három szárnyra épült, a déli oldala nyitott volt. Az épület délkeleti sarkából torony emelkedett ki. Főkapuja a keleti szárnyon nyílt, ahonnan a belső udvarba lehetett jutni. Ettől északkelet felé nyílt a széles középső kijárat, majd a nyugati kapu. Emeletére olasz mintára nyitott lépcső vezetett fel, tetején szabad erkéllyel. Helyiségeinek egykori rendeltetését manapság már bajosan olvashatjuk ki a romokból, kivéve a keleti épületszárny földszinti szobájáét, amely ma is érzékelhetően házikápolna céljait szolgálta. A kastély földszintjén a személyzet lakásai és az istállók helyezkedtek el. Az emeleten lehettek a püspök tágas és fényes palotatermei. Ablakkeretei faragott kőből készültek. Az itáliai reneszánsz hasonló rendeltetésű nyári palotáinak, villáinak megfelelően az udvar felőli részen nagy, árkádszerű, díszes kiképzésű nyílásokat tételezhetünk fel, innen a legszebb a kilátás a városra. Tetőzetnek nyoma sincsen; alighanem lapos volt és fából készült, színes cseréppel fedett. A csillogó tetőzetről Evlia Cselebi török világutazó is megemlékezett Pécsett jártában, és áradozva beszél a Tettye fenséges panorámájáról is. Valóban csodás lehetett a kastély, melyet gondozott, dús kertek, haragoszöld erdők, a hirtelen emelkedő hegy, az örökké zúgó forrás és patak öveznek. A nagy esésű Tettye-patak vize gabonaőrlö és löportörö malmokat hajtott kattogva alább, a palota nyugati oldalán.

1543-ban Pécs városát is bevette a török. Ezzel le is zárult a Tettye sorsának első fejezete. A kastélyba táncoló dervisek kerültek. Evlia Cselebi ,,a magányos élet útján haladók különleges zárdájának" nevezte.

A hódoltság után már romos állapotban került vissza magyar kézre a tettyei épület.

Forrás: A pécsi Tettye  - Honismeret, 1984 (12. évfolyam) 6. sz.

Derviskolostor (1543/1566–1664/1686)

Pécs 1543-ban török kézre kerül. A törökök először a belvárost, majd Szigetvár elfoglalása után a külvárosokat is birtokba vették.36 Amennyiben igyelembe vesszük a villából származó éremanyag intenzitását, úgy azt mondhatjuk, hogy az épületet a 16. század második felétől biztosan lakják, fénykorát a 17. század első felében éli.

A reneszánsz villán viszonylag nagy átalakításokat vittek végbe. A török kori építkezést a vegyes falazási technika jellemezte, ami szinte mindenesetben eltért a reneszánsz villára jellemzőtől. Ide sorolható az árnyékszék, a torony, a pince, a medence, valamint az 1957. évi feltárás alkalmával megtalált észak-dél irányú támpillér és a keleti fal mellé épített lépcsőalapozás is. Az építészeti fogások olykor a legegyszerűbb megoldásokat követik. Itt főként az árnyékszék északnyugati falára, a pince lépcsőjének kialakítására és a medence agyagból épített oldalfalaira  gondolunk. A török kori átalakításokat egy alaprajzi térkép segítségével szemléltettük, melyen a török korban elbontásra kerülő falakat szürkével, míg az állókat feketével jelöltük.

A módszeres kutatás révén az objektumok betöltődését szinte minden esetben pénzekkel sikerült keltezni. Ennek köszönhetően azt is sikerült megállapítanunk, hogy az épületet, valamikor az 1649 utáni években az itt élt muszlim vallást követő szerzetesek felhagyják. Az objektumok közül az árnyékszék és a medence betöltődése is ez időtájra keltezhető. Véleményünk szerint a kolostor felhagyásának közvetlen okául Pécs 1664. évi felszabadító ostromát kell említenünk, amikor január 28-án lerohanták a Szigeti és a Budai külvárosokat.

Forrás: Nagy Balázs: A Tettye téri reneszánsz villa és a 2009. évi megelőző régészeti feltárás eredményei (Pécs, Baranya megye)