Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jakováli Haszán pasa dzsámi

Jakováli Haszan pasa dzsámija a 17. század első harmadában (1630 körül) épült Pécs Szigeti külváros Szigeti-kapun és a várfalon kívüli területén. Evlia Cselebi 17. századi török utazó leírásából korabeli képet is kaphatunk róla: „Azután a Szigeti kapun kicsit kijjebb [van] Jakováli Haszan pasa dzsámija. Ez is örömet adó, régi temetőhely és nagy épület, ez is kékes ólommal fedett ékes imahely. Minaretje a mohamedi szózat régi módon emelt, arányos és tetszetős építésű kikiáltóhelye. Udvara nagyon tetszetős, körben tanulók cellái vannak.”[3] A dzsámi magassága 26,7 méter magas, a minaret tizenkét oldalú sokszög alapon áll, 2,3 méteres vastagságú, tetejére pedig 60 centiméter keskeny, meredek, 87 csigalépcső vezet fel. Körerkélye 22,5 méter magasságban van. A dzsámihoz dervis-kolostort építettek hozzá: itt táncokat és hasznos ismereteket tanultak a dervis-jelöltek. Az épületek körül egy török temető feküdt.

A török mecsetet részletesebben Szőnyi Ottó pécsi katolikus pap, művészettörténész–műemlékvédelmi szakember leírásából ismerjük: Az épület tipikus dzsámi, elrendezése a hagyományos török templomtípust követi. Bejárata keleten a hajdani imafülke felől volt. „Négyzetes alaprajz, a falak közt itt 10,20 m. a belvilág. A sarkokban csúcsív közvetíti az átmenetet a nyolcszögbe. Az ívek felett egy félhengertagozatú párkány fut köröskörül, ezen ül a dob és erre borul a félgömbös kupola-boltozat. Az átmeneti csúcs- ívekben csinos faragású, nem egészen fejlett stalakkit díszítmények vannak a szerkezet elburkolására. A négy főfalon egy-egy csúcsíves ablak, a dobon pedig nyolc hasonló, de kisebb. A főfalak 1.30 m. vastagok. A dob nyolcszögéből a kupola félgömbbe nagyon finom az átmenet. Hajdan a nyugati fal déli felén volt egy csúcsíves bejárat a dzsámiba, de ez most be van falazva s csak kívülről látható.” Ma Magyarország legépebben fennmaradt dzsámi–minaret együttese.

Az épület 1714-től 1950-ig kórházkápolnaként funkcionált: erről következő írásunkban értekezünk. A fenntartó Szent Vince leányai, irgalmas apácák rendjét 1950 őszén feloszlatták, a nővéreket pedig elhurcolták. A dzsámit 1952-ben műemlékké nyilvánították, és a politikai változások ellenére még 1956-ban is egyházi tulajdonban volt, hiszen restaurálási munkálatokhoz Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) adta meg az engedélyt. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1956-ban megadott engedélye alapján 1957-ben kezdte meg a dzsámi műemléki feltárását és eredeti helyreállítását Gerő Győző régész és Ferenczy Károly műépítész tervei alapján. Ekkor a barokkos beépítéseket (pillérek, karzat) megszüntetve eredetiségében visszaállították a belső teret. Ugyanekkor valósult meg az eredeti kupola visszaépítése is. A dzsámi és a minaret tetejéről ekkor a kereszteket lefűrészeltették, és helyükre visszakerült a félhold. A munkálatokat a műemlékvédelmi szakemberek 1961-re fejezték be. 

A Jakováli Haszan papa dzsámija 1975-től a Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye lett: a nagyteremben a mevlevi dervisek életét, valamint a magyar-török háborúkat mutatták be, a galérián pedig török textilműves darabok, és török zenei, irodalmi, művészeti emlékek sorakoztak. Kü Mohamed próféta élete is. 

21. századi felújítása a Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekten belül valósult meg, a kiállítóhelyiségeket kiegészítve múzeumpedagógiai foglalkoztató térrel.

A Jakováli Haszan pasa egykori dzsámijának épületét ma a Magyarországi Muszlimok Egyháza iszlám közössége használja: pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban vallási szertartások színhelyeként funkcionál.

Az egykori katolikus kórházkápolna históriája I. - Jegyzetek a Jakováli Haszan pasa dzsámi történetének margójára - Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető