Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sopron - Nagyboldogasszony-templom (Kecske templom, Bencés templom)

A Magyarországi művészet 1300-1470 körül c. mű vonatkozó lapjain Marosi Ernő Sopron esetében részletesen elemzi a párhuzamosan folyó építkezések egymással való összefüggéseit. A ferences templomra és kolostorra vonatkozó periodizációja:

I. periódus: 1280. A templom nagy ablakokkal megvilágított csarnokként készül el. A szentély klasszikus gótikus tér, támjai háromnegyed oszlopok kötegei, egyszerű kehelyfejezeteiket elborító növényi ornamentikával (kassai, pozsonyi, gyulafehérvári analógiák), a falfelületet teljesen kiváltó hatalmas ablakokkal. A hajó az egyszerűség jegyében épül fel sima, kehelyfejezetekkel. Elkészül a nyugati portál, és a szentélyrekesztő, amely valószínűleg egyben szószék is. A káptalanterem ekkor még téglány alakú tér, és síkfödémes lehetett. 

II. periódus: 1330. A káptalanterem szentélye (ami a mai középső kápolnával azonos) és hajójának boltozása készül el. 

III. periódus: 1380-1400 körül, (párhuzamosan a Szent Mihály templom 1350 k.1390 k. építkezéseivel). A templom tornyának építése Gaissel Henrik, illetve a város adományából, amelyre a ferences káptalan köszönete utal 1409-ből. A káptalantermet bővítik mellékkápolnákkal; formai rokonságban áll a Szent Mihály templom hosszházával. Az 1380-1409 közötti időszakban a torony épül fel és a hajó északi ablakait szűkítik le emiatt, ugyanekkor elkészül a mai boltozat és valószínűleg már az orgonakarzat is. Ennek az építkezésnek a lényege - a Szent Mihály templomot, a Szent György és a Szentlélek kápolnákat ekkortájt felépítő városi patriciátus reprezentációjának szolgálata - a Főtér felé északi oldalával forduló), addig szerény külsejű templomnak új főhomlokzatot kialakítva, a legmodernebb bécsi stílusban, mintegy Béccsel versenyezve, felépíteni a hatalmas tornyot. Ennek a részletmegoldásai a városi és környékbeli építkezéseken helyi jellegzetességgé válnak (toronyforma, kapu), de párhuzamos pozsonyi és bécsújhelyi jelenségekkel együtt a bécsi kapcsolatok közvetlen, személyes jellegét. Az áthelyezett főhomlokzatnak megfelelően kialakul a hajóban egy észak-dél irányú tengely a bejárattól, a szemben elhelyezett, a kerengőből megközelíthető kő szószékig, melyet a hagyomány Kapisztrán János itteni prédikációjával hoz kapcsolatba. 

IV. periódus: 1452. A templom hajójának újraboltozása történik meg. Kerek pilléreinek konzolokból alakított fejezetei a bécsi, Stephanskirche hosszházfalak konzolaival hozhatók párhuzamba. Elkészül az orgonakarzat a nyugati pillérpárhoz kapcsolva, amely szintén osztrák példákhoz kapcsolódik.  1491-es évszámmal helyezik el a karzat déli végénél a kis késő gótikus lámpásfülkét is a Schützner család címerével. 1490-94 között elkészül a főoltár, amelynek felállításával ismét a nyugat-keleti tengely kapta a fő hangsúlyt.  A kolostorban 1498 körül beboltozzák a kerengőt, a káptalan teremben két oltárt alapítanak. A 16. század első felének gyakori, építkezésekről szóló adatait nehéz volna pontosabban helyhez kötni. 

Forrás: Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez