Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zirc - A cisztercita templom és kolostor

Zirc cisztercita templomáról és kolostoráról szólván két dologról kell beszélni. 

Az egyik: a látható Zirc. Ez egy pompás barokk épület-együttes. A másik: a  láthatatlan Zirc. Amelyet eltemetett a múlt, tönkretett a hadjárta idő.

A látható Zirc - minden kétséget kizáróan - a magyarországi barokk építészet csúcs-művei közül való. A templomot 1732 és 1752 között építették, egyes — vitatott — megállapítások szerint Kayr Mátyás és Witwer Márton Athanáz tervei alapján. A kétkedők másokat, meg nem nevezett sziléziai építészeket sejtenek a tervek mögött, abból kiindulva, hogy a zirci apátság újra-élesztése - azaz újranépesítése és újra-építése - a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságának műve volt. (S olyan büszkeséggel töltötte el az ottani szerzet testvéreit, hogy a maguk templomának mennyezetére megfesttették a zirci kolostor és templom képét.) Ismeretlen viszont minden forrás megállapítása szerint a templom gazdag belső díszítéseinek tervezője és kivitelezője. így mesterei közül egyetlenként a főoltár és a déli mellékoltár képeit festő Franz Anton Maulbertschet nevezi meg teljesen egybehangzóan a művészettörténet a nagy mű megalkotói közül. A bútorzat készítői közül többeknek fönnmaradt a neve — sorukból a stallurnot készítő munkás-szerzetes, Seidler György nevét érdemes itt is feljegyeznünk. A templomhoz hatalmas kolostorépület csatlakozik. Benne múzeum látogatható - állandó kiállítása A Bakony természeti képe címet viseli — és felkereshető a Reguly Antal könyvtár, melynek hatvanezer kötete a rendház könyvtárából és az azt gyarapító adományokból gyülemlett ilyen nagyra. A könyvtár öt helyiségből áll, közülük a legnagyobb a díszterem, melynek bútorzatát Wild Mihály asztalos készítette. 

A láthatatlan Zirc - igaz - fizikai valóságában nem tűnt el: lebontott falaiból nyert kváderkövekből készült el a ma látható barokk templom és a mellette lévő zárda. A lebontott régi templom és szerzetesi ház a XII. és a XIII. század fordulóján épült föl, korai gótikus stílusban. Hogy milyen lehetett, abból a jegyzőkönyvből tudjuk, amit Abraham Wabrzig ciszterci szerzetes, a heinrichaui apát megbízottja vett föl a megszerzett filiale állapotáról. Irata szerint a templom boltozatai ugyan beomlottak, de álltak a falak és megvoltak az ablakok kő mérművei. E leírás nyomán nem téved az, aki a korszak máig álló egyházai — például Ják és Ocsa nyomán próbálja elképzelni magának az első zirci épületeket. A jegyzőkönyvből még megtudható, hogy a kereszthajóból nyílt kápolnáknak még a boltozása is ép volt. És állt számos fala a kolostornak is, a keleti szárnyban. A heinrichauiak nyilván mérlegelték: mit tegyenek. Majd úgy döntöttek, ahogyan akkoriban szokás volt: mindent lebontottak — és szükség szerint pótolva a régi kolostor bontott köveit, a maguk ízlése szerinti — barokk - épületeket emeltek a kinyert kváderekből. 

Forrás: Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A zirci Szt. Imre szobor talapzata — nyilvánvalóan a régi apátsági templomnak egyik pillérkötege — eredeti helyén áll s így ásatással könnyen megállapítható a régi Zirc alaprajza, esetleg az előkerülő töredékekből rekonstruálni lehet majd az egész apátságot. Az apátságot Clairveaux filiájaként III. Béla 1182-ben alapította. A szerzetesek eleinte valószínűleg faépületekben laktak. A XII. s a XIII. század fordulóján emelhették a fönséges korai-gót templomot s az ugyanabban a stílusban épült kolostort. Több évtizeden át dolgoztak szakadatlanul Szt. Bernát fiai; fáradságot nem kímélve messze vidékről (Sóskút, Fejér vm.) szállították a rengeteg kőanyagot, amely szebb is, mint a helyszínen található s a kőfaragó testvérek vésőjének is könnyebben engedelmeskedik. ízléses egyszerűséggel, óriási arányaikkal három századon át bámulatba ejtettek ezek a beszédes kövek mindenkit, aki csak eltévedt a Bakony szívébe. 

Az apátságnak ezen virágzó koráról kevés történelmi adatunk van. A mohácsi vész után elpusztult minden. A szerzeteseknek menekülniük kellett. Gyújtogató rabló csapatok földúlták, mit annyi kéz oly műértő gonddal és szorgalommal fölépített. A legszomorúbb ezen pusztulásnál, hogy nem is a pogány török emelte föl kezét az apátság ellen, hanem saját vérünk. Egykorú források jelentik, hogy 1540ben Zirc már néhány év óta romokban hever. A Bakonybél melletti ördögvár urai, a Podmaniczkyak. rombolták szét. Szomorú állapotok következtek; innen kezdve egészen a XVIII. század elejéig romhalmaz volt csak a hajdan oly virágzó apátság. Még 1730-ban is csodálni lehetett őseinknek romjaiban is fönséges alkotását. 

Forrás: Hümpfner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása (1912–13)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Dunántúlon nagy volt a végvári rendszerbe tartozó erődített kolostorok száma. (Csorba Csaba innen 22 esetet említ az országos további 21 esettel szemben.)46 Az egyházi tulajdonba lévő épületeket az 1550-es évektől bérelték, vagy zálogba vették és katonai célokra alakították át. Amely templomokat, kolostorokat nem erődítették, azt felrobbantották, nehogy a török építse fel. A kolostorok, főleg a bencés monostorok pusztulása a 15-16. sz.-ban jelentős méreteket öltött, a rendházak nagy része ebben az időben már világiak kezén, kommendátorok kezelésében található, amint erről az 1508-as vizitáció is beszámol. Csorba Csaba Mohács előtt 30 kolostor erődítettsé- gére talált adatot, amelyek fele bencés monostor.47 Aszentjakabi, a somogyvári, a pannonhalmi, a tihanyi, a zalavári, a kapornaki és a dömölki bencés apátságok mellett a keszthelyi, a csákányi és a segesdi ferences, a mesztegnyői domonkos, a lövöldi karthauzi, a szentpéteri pálos és a csurgói johannita kolostorok játszottak szerepet a védelemben, míg a hedrehelyi ferences és a zirci ciszter kolostort a török kívánta őrházzá építeni.

Forrás: M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében