Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csabrendek, (Csúcsos-hegy) Banyavár

Csabrendek község, Sümegtől mintegy 4 km-re északra, a Bakony utolsó nyúlványának tekintett, általánosságban Csúcsos-hegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A napjainkban Veszprém megyei település 1950-ig Zala vármegyéhez tartozott. A Rendek név egy szláv eredetű szó, amely vörösércet jelent és a környékre jellemző bauxittól vörösre festett földre utal.

Csabrendek, három egykor külön álló faluból, Rendek, Al-Csab, Fel-Csab (Szentistváncsab) alakult ki. Mindháron falu a középkorban a Csabról származó Csábiak birtoka volt. A török időkben a birtokos család uradalmai is odavesztek és a család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen. A két Csab falu lassan elnéptelenedett, templomaikból mára csak csekély romok maradtak fenn. Rendek azonban népes falu marad a következő századokban is. A község egy része a Csúcsos-hegy kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el.

A településtől megközelítően 2 km-re délkeletre, a rendeki Csúcsos-hegy oldalából keleti irányba kiugró kiemelkedésen áll, a Banyavárnak nevezett várhely. A várat egy kb. 50 méter átmérőjű köralakú külső sánc és árok övezi, amely egy kb. 30 méter átmérőjű, 5 méter magasra emelkedő belső magot védett. A sáncolás ma is jól látszik az erősség körül. A várbelső legmagasabb részén, egy 5 méter átmérőjű sík területen, habarcsba kötött, köríves kőfalazat csekély omladéka mutatkozik. Ennek belső átmérője kb. 2-3 méter. Keskeny feljárattal lehet ezt a részt megközelíteni. A vár bejárata nyugatról, egy laposabb nyeregrész irányából nyílt. Ebből az irányból egy napjainkban is jól érzékelhető átvágás növelte a vár védelmét.

A hetvenes évek közepén a várhely felmérését végző régészek, a kormeghatározáshoz szolgáló leleteket nem találtak a helyszínen. A felmérést végző régészek (Dr. Sági Károly - Dr. Bakay Kornél: A népvándorláskor építészete Magyarországon, 1971) leírásában így írnak: "A monoszlói Hegyestő, a csabrendeki Banyavár korának tisztázása sem oldható meg ásatás nélkül. A monoszlói várat a felszíni anyag alapján kora Árpád-korinak tekintettük, nagyon valószínű azonban, hogy korábbi előzmény is adódik a mélyebb rétegekben. A csabrendeki Banyavár korának tisztázásához a vastag levéltakaróval fedett erdei környezetben még cserépanyagot sem gyűjthettünk, a vár alatt azonban IX. századi település felszíni cserépanyagát figyeltük meg. Hegyestő esetében habarcs kötésű vastag körfal övezi a hegycsúcsot. Banyaváron is kőépítkezés nyomai figyelhetők meg."

A várat a tipológia formája és elhelyezkedése alapján a szakemberek Árpád-kori erődítésnek tartják. Okleveles említéséről nincs tudomásunk és egyéb forrásainkban sem szerepel. Csabrendek a középkorban Rednuk - Rednek - Rennek (1314), a szomszédos Csabról származó Csábiak birtoka. A vár építtetőjeként talán a Csábi család őseit lehet feltételezni. 1441 tavaszán I. Ulászló hadai Rendeken (Csabrendek) táboroztak az Erzsébet özvegy királyné hívei elleni hadjáratának idején. Említése ekkor sincs az alig pár kilométerre elhelyezkedő váracskának, amely feltehetően addigra már teljesen elpusztulhatott.

További információkat csak egy alapos régészeti kutatás adhat hozzá a helyszín megismeréséhez. A várhely a Csabrendekrõl Nagytárkány felé haladó autóútról, a hegyre tartó erdõgazdasági úton, majd a rakodónál, a délkeletre tartó földúton érhető el. Kb. 30-40 perces könnyû túra.

Keserű László, 2025

Források:
Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Veszprém M. régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. MRT 3. 1970.
Dr. Sági Károly - Dr. Bakay Kornél: A népvándorláskor építészete Magyarországon, 1971
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.
Kőnig Frigyes: Csabrendek, Banyavár 2001. 124
Keserű László: Csabrendek, Banyavár - Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu