Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Süvete, Szent Margit rotunda

Süvete a Murány folyó völgyében, annak jobb partján, Jolsva városától délre fekszik. A falu egy korábbi település helyén a 12. században jött létre. Első írásos említése 1262-ben "Sueta" alakban történik. A korai időszakban a jolsvai uradalom, majd később a 15. századtól Murány várának birtoka volt. A falu feletti Murik-hegy csúcsán egykor vár is állott. A várról oklevelek nem maradtak fenn. A hagyomány a husziták által épített őrtoronynak tartja, alaprajzi elrendezéséből, maradványaiból ítélve azonban egyértelműen az Árpádok korára tehető.

A település fölött húzódó kisebb magaslaton áll, az Antióchiai Szent Margit tiszteletére felszentelt rotunda. Az elsődleges szakrális funkciója mellett feltehetőleg az építménynek védelmi funkciója is volt, ezt feltételezhetjük rendhagyó elhelyezkedéséből és a mára már elpusztult, közelében lévő várral való kapcsolatából. A templom a jeruzsálemi Szent Sír templomának mintájára épült, talán a magyar keresztes hadjárat után II. András kíséretének egyik tagja emelte. Lőréses erődfal veszi körbe, bejáratát pedig kaputorony védelmezi, mely egyben harangtoronyként is szolgált.

Ezek az erődítések a 16. századra keltezhetők, mikor a Murány birtoklásáért folyó harcok ill. a törökök betörései miatt a falu lakói nagyobb védelemre szorultak. Az erődtemplom azonban úgy látszik, mégsem nyújtott elegendő oltalmat, mert a század végére Süvéte lakossága a dúlások nyomán alaposan megfogyatkozott.

A 13. század közepén téglából emelt, kör alaprajzú, 11 méter átmérőjű templomot Közép Európa legnagyobb rotundájaként tartjuk számon. A 14. század folyamán a templom felső terét egy hajóra és szentélyre osztották egy monumentális félköríves diadalívvel. Az eredeti Szent Margit legendáját bemutató román kori falképeket gótikus freskókkal fedték, melyek témájaként a korai tematikát választották, mely kiegészült a Passió egyes jeleneteivel. A 18. században a templomot részlegesen barokk stílusban átépítették.

1911-ben Gróh István, budapesti restaurátor két rétegben is falképeket tárt fel a rotunda szentélyében. 1936-ban a falképek restaurálásával P. J. Kren festőt bízták meg, aki a felső gótikus réteget eltávolította a román kori falfreskók megmentése és megóvása érdekében. Az 1976-ban zajló falkutatás során J. Jozefík és M. Togner a rotunda hajójában újabb jelentős falképeket tárt fel a gótikus kifestésből. Jelenleg részben feltárt falképek a monumentális Krisztus Keresztrefeszítése ábrázolás, Szent Mihály arkangyal lelkeket mérlegelő alakja, egy Pieta jelenet, valamint Krisztus alakja két angyal alakkal.

A freskók közül a legértékesebb a szentély román kori kifestése, mely Antióchiai Szent Margit legendájának egyes jeleneteit mutatja be. Margitot, aki elutasította kérőjét Olibrius prefektust és a pogány istenek imádatát, a prefektus börtönbe vetette és megkínoztatta. Miután azonban a kínzásokat követően sem tagadta meg hitét, a prefektus fejét vetette. Szent Margit legendájának jelenetei a felső sávban kaptak helyet. Az alsó sávban a Passió néhány kiemelt eseménye kapott helyet, melyek erősen sérült állapotban maradtak fenn. Közülük a legjobban fennmaradt jelenet a keresztre feszített Krisztus alakját ábrázolja. Különösen kiemelkedő a falképek esetében, hogy a festő Szent Margit legendájának elején megjelenítette a rotundát is korai állapotában az eredeti zsindelytetővel, melyet kisméretű, kör alaprajzú, ablaknyílásokkal ellátott falazott torony koronáz, melyet minden bizonnyal a barokk kori átépítések során eltávolítottak.

Az utóbbi években a rotunda fokozatosan visszanyerte eredeti, román kori formáját és lassan megszabadult a későbbi átépítésektől és hozzáépítésektől. A barokk kori vakolat eltávolítása után a homlokzat tetőzet alatti félkörívekhez csatlakozó pillérei is előkerültek, valamint rekonstruálták az eredeti román ablaknyílásokat is. Eltávolították a másodlagosan kialakított nyugati bejáratot és megnyitották a román kori portállal ellátott eredeti déli bejáratot.

Források:

Ila Bálint: Gömör megye. IV. Bp. 1969. 66.
Ludwig Emil: Felvidéki műemlékkalauz. Bp. 2000. 130-131.
Karczag Ákos: Süvete, Szent Margit rotunda, a www.varak.hu korábbi szócikke
A Gótikus Út Egyesület honlapja - gotickacesta.sk