Utolsó frissítés: 2026.10.30.
Hollószeg, vár
Hollószeg, mai román nevén Corbești, Bihar megyében, Magyarcséke (Ceica) község területén, a Királyerdő nyugati előterében, a Tasádi-dombság DK-i részén fekszik. A középkori erődítés csekély maradványa a falutól északra, a Topa-patak felső szakaszának bal partján emelkedő, erdővel borított vonulat egyik dél felé kiugró, tszf. 287 méteres csúcsán található.
A Bihar megyei műemléki repertórium 1974-ben óta tartja számon az erődítést Corbești - La Cetate néven, melynek topográfiai felmérését Hadnagy Árpád készítette el 1984-ben. A felmérés hosszúkás, megközelítőleg téglalap alakú, ÉNY-DK tájolású falalapot ábrázol, amely alkalmazkodik a dombtető formájához.
A vár régészeti feltárásra mindeddig nem került sor. 2012-ben Karczag Ákos – Szabó Tibor foglalta össze várról az információkat, az Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei című munkájában, kiegészítve azt a helyszíni bejárásuk tapasztalataival. Sorin Bulzan, a Körösvidéki Múzeum régésze 2017-ben, Magyarcséke község településrendezési régészeti tanulmányának készítése során végzett terepi régészeti vizsgálatot. 2022-ben megjelent közlésében foglalta össze a várról az információkat.
A jelenlegi ismereteink szerint a vár belterületét egy szabálytalan alaprajzú sziklás plató alkotta. A sziklafelszínre helyben fejtett kőből, fehér mészhabarcsba rakott falakat emeltek. A megfigyelhető falmaradvány legnagyobb fennmaradt magassága megközelítette az 1,2 métert, melynek szélességét a föld- és növénytakaró miatt nem lehet pontosan meghatározni. A felszíni maradvány első benyomásra akár egy nagyméretű torony vagy kisebb, toronyszerű erődítés alapjának is tartható. Pontos alaprajza, a falak kiterjedése és az építmény belső tagolása feltárás nélkül nem határozható meg.
A plató felszíne erősen bolygatott, kőtörmelék fedi. A védett területtől lejjebb, az északnyugati és az északkeleti oldalon is egy-egy mesterségesen kialakított plató utalhat egykor itt állt épületekre. A várhegy leginkább veszélyeztetettebb északi oldalán, kb. 70 méter hosszúságban egy ma is jól látható mesterséges védőárkot találunk, amelynek a külső oldalán a kidobott földből sáncot emeltek. A védőárok a várhegy keleti és nyugati oldalán belesimul az itt már meredek hegyoldalba.
Hollószeg várának okleveles említése nem maradt fenn, a történeti források nem adnak hírt róla. A település első ismert írásos említése 1828-ból való Korbest alakban, melyet ebben a névalakban közöl az 1851-es helységnévtár is. A Hollószeg nevet 1913-ban vezették be hivatalosan. Elsőként a Borovszky-féle Bihar monográfiában is mindössze annyit említenek meg róla, hogy „a község határában egy várnak a rommaradványai látszanak.”
Bulzan két, a Telegdi család birtokait felsoroló irat alapján tett kísérletet a vár történeti hátterének meghatározására. Az 1508. május 22-én kelt adománylevél Kótliget és Bokorvány után "Waralya" nevű települést sorol fel, majd egy másik, mára eltűnt helységet, Felső- és Alsó-Topát említi. Egy 1570. május 27-i oklevél hasonló földrajzi rendben, Kótliget és Topa között "Varollia" alakban nevezi meg ugyanazt a települést. A Váralja helynév valamely közeli várhoz kapcsolódó településre utal, mely egy közvetett jelzés arra, hogy a 16. században ismert lehetett egy erődített hely környéken. Bulzan feltevése szerint Hollószeg vára a Telegdi család birtokaihoz kapcsolódhatott. A család a Sebes-Körös völgyében, Telegd térségében és dél felé, a Fekete-Körös északi mellékvölgyeiben is birtokolt falvakat. Az ezek közötti rövidebb, hegyvidéki utak ellenőrzése indokolhatta egy erődítés létesítését Korbest - Hollószeg település környezetében.
Bulzan 2022-es tanulmánya sem ismertet biztosan keltezhető leleteket. A helybeliek korábbi bolygatásainak nyomai a várhegy platóján még látszottak. Néhányuk szóbeli közlése szerint téglák is előkerültek, de ezek hitelessége kérdéses. A falazat fehér, téglapor nélküli mészhabarcsából Bulzan azt a feltételezést tette, hogy az építmény későbbi lehet azoknál a 14-15. századi bihari váraknál és templomoknál, amelyek falazásához tört téglától rózsaszínes habarcsot használtak. A várat a román régészeti repertórium, a jelenlegi feltáratlan állapotában a 14–15. századra keltezi, azonban ennek régészeti bizonyítékait nem ismerteti.
A varak.hu 2026 őszi terepbejárása alkalmával, a helyszín felkeresése előtt már fontos segítség volt a Dr. Alexandru Hegyi - alexandruhegyi.com által létrehozott térinformatikai oldal LIDAR ábrázolásának áttekintése. A mért adatok szerint a vár teljes területe 64 x 57 méter, míg ebből a plató hasznosítható területe kb. 24 x 20 méter. A LIDAR felület szépen kirajzolta az É-i nyergen kialakított árkokat, illetve, hogy két sáncvonal fut az északi és a nyugati oldalon, a vár központi magja alatt. Ebből a külső védelmi vonal árokként és sáncként figyelhető meg a helyszínen, míg a belső (kb. 5 méterrel magasabban futó) vonal, már csak teraszként érzékelhető.
A plató É-i előterében alacsonyabban, de még az árkok belső oldalán elhelyezkedő kiugrás, a vár egykori bejáratának helyét sejteti. Feltételezhető, hogy a vár megközelítése, a nyergen irányából, az itt kialakított kettős árkon keresztül átvezető hídon történhetett. A platón a régebbi bolygatások mellett, újabbnak tűnő gödrök is láthatók, ezek feltehetően közelmúltbeli kincskeresésekhez köthetők. Az ÉNY-i részén láthatók a Hadnagy Árpád által felvázolt épület csekély maradványai. Az itt mutatkozó falszakaszok nyomai, részben a felszínen, részben a terepalakulatokban követhetők.
A platón az épület D-i, DNY-i előterében még elegendő tér állt rendelkezésre. Itt épület nyoma már nem látható a felszínen. Tisztázandó lesz majd a plató K-i részén lévő mélyedés értelmezése. Ez a Hadnagy féle felmérésen az épület alaprajzába, annak ÉK-i sarkába esik. A LIDAR kép viszont alakzatra egy négyzetes, toronyszerű formációt mutat, melynek K-i előterében helyezkedik el a mélyedés.
A plató DNY-i része alatt, kb. 8-10 méterrel lentebb, érzékelhető egy megközelítően 30-35 méter hosszan futó sáncív, erősen erodálódott részlete. Feltételezhetően ez a déli pontjától záródhatott a nyugaton futó alsó sánchoz is, de logikus lenne, hogy az ÉK-i íven is léteznie kellett.
A Hollószeg határában egykor állt középkori erődítés, valószínűleg még számos meglepetést tartogat a jövő kutatói számára. Remélhetően a közeljövőben a Körösvidéki Múzeum régészei, válaszokkal tudnak majd szolgálni a hely történetéről, keletkezéséről, fennállásáról és pusztulásáról. A mélyebb történelmi forráskutatások pedig feltárhatják, ténylegesen mely birtokosokhoz tartozhatott az erősség.
Keserű László, 2026
Források:
Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai: Bihar vármegye és Nagyvárad - 1901
Makay Dezső: A Csanád nemzetség. A Thelegdy család. Turul, XIII - 1895
Hadnagy Árpád: Topográfiai felmérés és rövid leírás, Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 1984
Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 233-234.
Repertoriul Arheologic Național: Fortificația medievală de la Corbești - La Cetate.
Bulzan, Sorin: Fortificația medievală de la Corbești, com. Ceica, jud. Bihor. Crisia, 2022
Dumitrașcu, Sever: Repertoriul monumentelor naturii... Bihor. Oradea, 1974.
Suciu, Coriolan: Dicționar istoric al localităților din Transilvania. Vol. I. București, 1966.
Lista Monumentelor Istorice: Ruinele fortificației medievale de la Corbești
Dr. Alexandru Hegyi - alexandruhegyi.com - LIDAR képrészletek és pontos mérési információk
Keserű László: Hollószeg - Corbeşti, Vár / La Cetate - Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu - 2026
