Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csehberek - (Cseh-Brézó), Szlatina I. sáncvár

Csehberek, korábban Cseh-Brézó (České Brezovo) község Losonctól 26 km-re, Poltártól pedig 6 km-re északkeletre a Poltarica-patak völgyében fekszik. A település a 13. században keletkezett, de első írásos említése csak 1435-ben történik "Brezow" néven. 1330-ban a Zách család birtoka volt, később a Bosnyák és Szentiványi családé.

Csehberek közigazgatási területén három erődítés helyezkedik el. A középkori forrásokból ismert Brézó vára mellett, egy feltehetően őskori, illetve egy, a forrásokban nem szereplő középkor vár található a Poltarica-patak keleti partja fölé emelkedő magaslatokon. A két ismeretlen várra, a közelmúltban Szlovákia teljes területét lefedő LIDAR feltérképezést követően bukkantak az éles szemű megfigyelők.

A három erődítés közül jelen szócikk, a feltehetően őskori keletkezéssel létrejött, Szlatina I. sáncvárat mutatja be. A vár elnevezését egyenlőre Dénes József várjegyzékét használva szerepeltetjük. Amennyiben a szlovák szakemberek, más nevet jelölnek majd meg, akkor a honlapon majd az is feltüntetésre kerül. Az első információkat Magicz László felvidéki barátunk szolgáltatta felénk a helyszínről. A sáncvár a település központjától, mintegy 1300 méterre északkeletre, a Szlatina néven ismert vonulat, egyik markánsan kiemelkedő pontján helyezkedik el.

Az ismeretlen korú erődítés 108 x 55 m-es kiterjedésű, azaz mintegy 0,45 hektár, a várhegy tszf. magassága 407 méter. A platót keskeny árok és sáncolat határolja körben a hegyoldalon, melyet az erózió szinte teljes mértékig terasz formára alakított. Az északnyugati oldalon érzékelhető csak egy rövid szakaszon a sánc alig fél méteres magasságban futó vonala. A várhegy  területén többször végeztek erdőfelújítást, melynek nyomait a 2024-es bejárás alkalmával is tapasztaltunk és amely részben már a platót is érintette.

A szlovák részletes LIDAR ábrázolás szépen kirajzolja az erődítés alakját. A platón a LIDAR mutat egy gyenge rajzolattal bíró, kb. 30 x 10 méteres téglalap formájú területet, de a helyszíni bejárás a platón semmiféle érdemleges nyomot nem mutatott. A vár észak - déli hossztengelyű, mely a déli nyereg részig keskenyedik. Feltehetően innen lehetett a bejárat. Itt is csak a terasz jellegű formát lehetett megfigyelni. Mélyebb ároknak, sáncolatnak a nyoma nem látszik.

Végigjárva a vár belső részét és a teljes azt határoló árok és sáncvonalat, a felszínen sehol nem mutatatkozott kerámiatöredék. Így az erődítés keletkezésével, fennállásával kapcsolatosan csak feltételezések vannak. Dénes József véleménye szerint a vár eléggé atipikus, ezért az őskortól a középkorig több korszak is szóba jöhet – bár a mérete inkább a középkorra utalhat.

Talán majd a jövőbeni régészeti kutatás pontos információkat tud szolgáltatni erről a helyszínről, mint ahogy Csehberek másik, eddig ismeretlen, de egyértelmüen középkori jelleget mutató erődítéséről is jó lenne mielőbb régészeti információkat kapni.

Keserű László, 2024-2026