Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Salgótarján, Baglyaskő

Salgótarján belterületén, a városközponttól nyugatra, lakóházakkal övezett városrészen található a peremvulkáni maradványra épült Baglyaskő várának csekély maradványa. A várszikla környezete már a késő bronzkorban is lakott volt. A két csúcs közötti hasadékot láva-bazalt töltötte ki, melyet azonban elődeink kibányásztak építési célra.

A környezetéből markánsan kiemelkedő, magányosan álló, kettős, függőleges oldalú természetes sziklatornyon emelték egykoron, a napjainkra elpusztult Baglyaskő várát. A kisméretű erősség alaprajzi elrendezése, a korábbi leírásokból, rajzokból lehetnek elképzeléseink. Mocsáry Antal 1826-ban az északi oldalon egy falat és egy boltíves nyílást ábrázoló rajzot közölt. Ezek ma már nem láthatók. Könyöki József 1890-ben lerajzolta a vár látképét és alaprajzát, utóbbin téglalap alakú helyiséget is ábrázolt.

A vár a várszikla északkeleti oldalán alacsonyabban fekvő kis plató felől volt megközelíthető. Erről az oldalról a sziklafal aljában mesterséges árok is védte. A vár területét a függőleges sziklafalak határolták le, hossza 30-35, szélessége 10  méter körüli lehetett.  A két magas természetes sziklatorony között a Könyöki József által is megfigyelt téglalap alaprajzú, sziklába vájt, sima oldalú helyiség körvonalai sejthetőek, észak irányába kis nyílással.  Az oldalfalon több méter magasságban kandallótól, vagy nyílt tűzhelytől származó égett felület látható. Ez többszintes épületre vall, de gerendafészkek nem látszanak.

A várat, melynek pontos keletkezési idejét nem ismerjük, valószínűleg a tatárjárás után épülhetett. Feltehetően a Kacsics nemzettség Illés (Hollókői) ága építette. Első említése 1265-ből ismert. 1310-ben a Kacsics nembeli Péter fiai: Mihály, Péter, Leusták és Mikus, Csák Máté pártjára állva Somoskő, Hollókő és Sztrahora várakkal együtt Baglyaskő várát is Csák Máténak adták át.

Károly Róbert király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában a lázadókat legyőzte, birtokaikat elvette, és azokat hűséges embereinek adományozta. Így kapta meg 1324-ben királyi adományként a hűtlenségbe esett fiaktól elvett birtokokkal együtt "Castrum Boglas" -t a Kacsics nembeli Folkus ágból származó Szécsényi Tamás erdélyi vajda, akit a budai káptalan 1327-ben iktatott be a birtokba.

A várnak történelmünkben jelentősebb szerepe nem volt és a 15. században már nem is említik. A vár alatt fekvő Baglyas község a 15. század közepén már Somoskő tartozéka volt. 1862-ben boltíves kapuja még látszott, de azóta még ez is elpusztult. Falmaradványait elbontották, a környező épületek építkezéseinél használták fel úgy, hogy nyoma is alig látható.

2019-ben, a Dornyay Béla Múzeum régészei, egy nemzetközi pályázat keretében végeztek régészeti kutatásokat Baglyaskőn. A kutatás során sikerült feltárni az 1200-as években épült Árpád-kori várhoz tartozó kettős védelmi vonalnak egy-egy részletét. Az ásatások során korai Árpád-kort nem sikerült feltárni, azonban XIII., XIV, XV., XVI. és még a XVII. századi jelenségekre utaló leletek is előkerültek. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az 1300-as évek elején elpusztult Árpád-kori várat a későbbi csatározások során újra használták, a védműveket megerősítették.  Mint ahogy azt a kutatások más nógrádi várakban is megmutatták, a huszita, a török és a Rákóczi szabadságharc idején vívott harcok során Baglyas-kő is védelmi szerepet tölthetett be.

Az előkerült kerámiatöredékekből az látszik, hogy az őskorban több kultúra is itt hagyta nyomát. A neolitikus/újkőkori zselizi, a középső rézkori és késő rézkori kultúrák, a korai/középső bronzkori hatvani és a késő bronzkori Kyjatice kultúra számos maradványa került elő. Az ásatáson előkerült tárgyak a tervek szerint a szükséges vizsgálatok és konzerválás után a későbbiekben, a feltárás befejezését követően kiállításra kerülnek majd a Baglyaskő Látogatóközpontban.

A Baglyaskő, Salgótarján nyugati városrészén, a Bükki Nemzeti Park álzal kezelt "Baglyaskő-Vár" Természetvédelmi Látogatóközpont területén található, ahol tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpontba a belépés ingyenes, azonban fontos tudni, hogy a parkot 9 től 16 óráig, november 1-től február végéig pedig 15 óráig tartják nyitva!

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén: Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

Nováki Gyula: Salgótarján – Baglyaskő vára, 2012

Bükki Nemzeti Park: Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont / honlap

Horváth Tünde PhD, Tóth Balázs, ArchaeoJedi Kft. - Dornyay Béla Múzeum Salgótarján:
Salgótarján-Baglyas-kő Árpád-kori vár és őskori település feltárása 2019.

Stoszek Krisztina - Bükki Nemzeti Park: Feltárulóban Baglyaskő múltja, 2019 / honlap

A www.varak.hu honlap korábbi szócikke