Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sokorópátka, Barátok vára - Harangozó-hegy

Sokorópátka több mint 4 km hosszan elhúzódó egyutcás település közepe táján van a Polgármesteri Hivatal (volt Tanácsháza). Ettől Ny-DNy-ra 2,2 km-re van a „Barátok vára” nevű középkori vár a sűrű erdőben, megközelítően É-D irányú keskeny hegygerinc É-i végéhez közel.

Az ismertetett lelőhely az 1930-as évek óta ismert, többen is jártak a helyszínen. Az 1930-as években Lovas Elemér említette. 1947-ben Szőke Béla, 1952-ben Mithay Sándor és Nováki Gyula, majd Mithay Sándor 1953-, 1954- és 1955-ben, Gábler Dénes 1960-ban járt a helyszínen. 1968-ban Uzsoki András részletesen bejárta a környéket és részletes vázlatot készített a különböző lelőhelyekről. Végül Tomka Péter és T. Szőnyi Eszter végzett bejárást 1973-ban.

Alulírott 1999 március 4-én végeztem ismét terepbejárást a középkori várban és felette az őskori várban. Ezután március-április hónapban négynapi munkával, feleségem segítségével felmértük a középkori várat („Barátok vára”), majd kétnapi munkával az őskori vár („Harangozó”) É-i szélét és a nagy K-Ny irányú sáncát.

A vár területét a hegygerinc D-i folytatásától egy 28 m széles, 6 m mély árok választja el. É felé nincs a hegygerinctől elválasztó külön árok. A vár kétrészes, mindkettőt közös sánc veszi körbe, külső árok nincs. A legbelső, É-i várrész sima területe É felé lejt, szélét éles perem jelzi. Az egész várat övező sánc belső árka fölé 4-7 méterre magasodik. Alakja ovális, átmérője 44 x 28 m. Néhány kis beásás gödre mélyed a felszínbe. A D-i várrész egészen más jellegű. Nincs perem, amely meghatározná a felső területét, az árok felé lejtő oldala köröskörül egybeolvad a felső résszel. Tetején négy elkülönülő kis rész magasodik ki 0,5 – l méterre, átmérőjük 4-7 m között váltakozik. Ezek eredete és rendeltetése kérdéses. Szőke Béla (1947) légvédelmi állásokat említ, valószínűleg ezekkel kapcsolatban. A négy kis kiemelkedés együttes hossza 33 m. A két várrészt elválasztó árokból 4-5 m széles, árokszerűen bemélyedő út nyoma vezet fel a D-i várrészbe.

A vár teljes hossza, a körbevevő sáncon mérve, 134, legnagyobb szélessége 53 m. Ásatás nem volt, a vár jellege alapján középkori. A vár É-i végétől É-ra 90 m-re, 16 méterrel alacsonyabb szinten a hegygerinc jelentősen összekeskenyedik és egy kb. 20 x 15 méteres terület erős bolygatások nyomait mutatja, szabálytalan gödrökkel. A felszínen téglatöredékek hevernek. Ezen a részen volt a hagyomány szerint a pálosok, vagy „vörös barátok” kolostora. A régi feljegyzések szerint sok téglát hordtak el innen. Sem a várra, sem az állítólagos kolostorra nem ismerek történeti adatot.

Nováki Gyula, Budapest 2005. május 18.

Mellékletek fül: Függelék: Adatok a Győri Múzeum Régészeti Adattárából - Sokorópátka-Barátok várával és Harangozóval kapcsolatban