Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hrvatski ČuntićHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb vármegye - Čuntić, Csuntics

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„…A törökök elleni védelem céljából emeltette a zágrábi káptalan Csuntics (Čuntić) tornyát is, 1552-ben, ami ma is áll…” Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.

Hrvatski Čuntić-ot, mint Csultics (Čultić) az írásos források 1211-ben említették meg legelőször, amikor is II. András király a cisztercita rendnek adományozta. A birtok 1499-ben a zágrábi káptalan kezére került. A káptalan a török veszély okán, 1551-ben egy tornyot építetett itteni birtokának védelmére. A falu végében, egy kisebb (202 m) dombon elhelyezkedő kerektorony (d = 12 m) fő feladata, az Una völgyét a Kulpa mentével összekötő út felügyelete volt. A tornyot már a 16. szd. végén (1563 körül) felhagyták.

A masszív kőfalakkal rendelkező torony bejárata az első emeleten nyílott. A romokon ez idáig semmilyen műemlékvédelmi munkát, se régészeti beavatkozást nem hajtottak végre, így állapota nagyon rossznak tekinthető.

Engel Pál adatai szerint:

Čuntić (Zágráb m., ma HO.)

A Soltics (Šoltić) név alatt is ismert település 1416-ban a gradeci uradalom tartozéka volt. Egyházi vonatkozásban a toplicai (Topusko) apátsághoz tartozott.

Čuntić - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde..)

128. oldal:

„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy, a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein, fel kell építeni az első, új és korszerű erődöket [246]. A határozat szövege ellenére, nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol). Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”

137. oldal:

„Egy, a királyi vizsgálóbizottság elé terjesztett 1552-es indoklásban, a káptalan felsorolja azon régi várait a Kulpa menti térségben, amelyeket szerinte az egyesítendő védelmi rendszerhez kellene csatolni. A káptalan a bizottságon keresztül kérte a királytól, hogy térítse meg a kárát, amit a török, Usztilonja (Ustinlonja) felperzselésével okozott, amely Sziszek előőrse volt, s amit Sziszekhez hasonló módon, a Blinja patak szávai torkolatában építetett fel. Noha Usztilonja csak egy fából készített torony volt, arra azonban megfelelt, hogy az őrsége felügyelhesse a török bárkák mozgását. Az itteni őrök egy mozsárlövéssel figyelmeztethették a sziszeki védőket és a környékbeli lakosságot, hogy felkészülhessenek a védekezésre az ellenség megjelenése esetén. A káptalan szerint, ugyanilyen őrséget kell tartani Blinja-ban, Vinodolban, Hrasztovicában és Gora-ban, valamint Sziszek körül is. A káptalan a védelem regionális alapú átszervezésének szükségességét is megindokolta, melynek fenntartásához kérte a király a szábor és a rendek segítségét. A káptalan kihangsúlyozta azt is, hogy minden eddigi jövedelme elment Sziszek és a szomszédos, Zríny hegység – Kulpa közti terület egészét védő végvárainak költségeire, különösen Ópetrinjára, a két Gradacra, Szokolra és Csuntics tornyára…”

185. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Csunticsról: a zágrábi káptalan birtokában van. A tornyot le kell rontani…”

197. oldal:

„..Lenkovics azon javaslata, hogy számos kisebb erősséget le kell rombolni az Una dombvidékén, arról tanúskodik, hogy Lenkovics a stratégiájában a már meglehetősen szétzilált unai védővonalnak a Kulpáig történő visszavonásával számolt. A meglepetést a javaslatának csak azon része jelentett, hogy Zríny erős földesúri vára és a Zrínyiek meglehetősen tágas és szilárd gvozdanszkói kastélya mellett, Csuntics, Pecki és Klinac szintén jól megépített tornyainak is felhagyását és lerontását indítványozta, noha a tornyok jól szolgálhattak volna a határvidék katonáinak őrgóréjaként és őrhelyeként…”

Zagreb, 1995.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, egy keskeny dombgerinc kiszélesedő végének közepén álló kerek toronyból áll. A jó állapotúnak mondható torony ma is két emelet magas. A körülötte lévő terület adottságai alapján, a tornyot egykor valamiféle védőfal is övezhette, de ennek mára nyoma sem maradt, így nem tudni azt sem, hogy épített falai voltak e vagy csak palánkfallal övezték.

/Szatanek József/

Forrás:

Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. 

GPS: É 45° 21.519 (45.358646)
K 16° 16.941 (16.282345)

Hrvatski Čuntić települését a legkönnybeben Petrinja városából közelíthetjük meg. Petrinját Hrvatska Kostajnica irányában hagyjuk el, majd a legelső jobbos leágazásnál (3 km), Hrastovica felé kanyarodunk. A leágazás után 7 kilométerrel érjük el Csuntics északi végét, de menjünk tovább a főúton a falu déli végéig. A várdomb itt található. Tekintve, hogy viszonylag alacsony a relatív magassága, a főútról közvetlenül is feljuthatunk, de jóval könnyebb a domb keleti oldalán felmenni a toronyhoz.