Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szársomlyó vára

A falu felett emelkedő Szársomlyót és a hegy alatt levő falut 1249-ben IV. Béla király Balog Miklós dubicai comesnek, V. István ifjabb király tárnokmesterének adományozta azzal, hogy ott saját költségén várat építsen. A felépült ,,castrum Zaarsomolou"-t halála után 1287-ben veje, Lőrinc nádor fia Kemény comes, Baranya megyei főispán nyerte IV. László királytól adományba. A vár 1291 körül az ország bírája által Konrádnak és fiának Jakabnak, Lőrincz nádor fia Kemény comes elleni ügyének elhalasztására vonatkozó oklevelében ,,castellum eiusdem de Harsan"-ként szerepel.

Kemény azonban Károly Róbert ellen fellázadt, és ezért a király 1319-ben a várat ostrommal elfoglalta. Az 1340-es években a baranyai ispán birtoka lett. Később, 1380-ban Horváti János macsói bán szerezte meg, kinek itteni várnagya ebben az időben Balázs fia István. Baranya, Valkó és Bodrog vármegyék főispánjának adományozta. E család közel száz évig tartotta birtokában, amikor az 1470-es évek elején laki Kis Tamás királyi kamarás, majd 1483-ban vingárti Geréb Péter nádor kezére került.

A török 1532-ben foglalta el. Az ostrom során megsérült falakat már nem állította helyre, nem javította ki, aminek következtében azok pusztulásnak indultak úgy, hogy ma már csak igen csekély maradvány található a felszínen.

Fényes Elek 1851-es Magyarország Geographiai szótára c. művében ezt írta: „A helység felett emelkedő, czukorsüveg formájú magas hegyének tetején, láthatni egy régi vár omladékait, honnan Bács, Baranya, Verőcze vidékeire felséges kilátás nyílik”. A romokból ma már csak két várfal talapzata látható.