Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Doboka udvarház és református templom

A dobokai udvarház egy romos, de történelmileg és kulturálisan értékes emlékmű, mely a helyi Rhédey-család és a környék gyógynövény-hagyományainak tanúja.

A jelenlegi udvarház előzménye az a szerényebb faépület, amely Magyarvéggyantai Boros János és László nevű fia tulajdonában volt. László leánya, Borbála és Rhédey Pál házassága révén az épület a birtokkal együtt a XIX. század közepéig a Rhédey család tulajdonába került. 1722-ben Rhédey Pál József nevű fia örökölte a birtokot, aki 1744-es grófi rangra emelése után egy időtállóbb kúriát épített a faépület helyén. A XVIII. század végén fia, gróf Rhédey Farkas késő barokk stílusban módosította az ekkor már hatszobás, oszlopos tornácú udvarházként emlegetett épületet, amelynek ez volt az utolsó számottevő átalakítása. Kisrédei gróf Rhédey Ádám, 1806–1835 között Doboka vármegyei ispán, az egyik leggazdagabb erdélyi nemes volt az udvarház utolsó Rhédey-tulajdonosa. 1849-ben bekövetkezett halála után leánya, Rhédey Mária és Mikó Imre házassága révén a birtok a Mikó családé lett, majd a Teleki család birtokolta (1898-ban a tulajdonos gróf Teleki Imre volt, aki mintegy 1106,8 ha területet örökölt itt). A XX. század elején a birtokot id. Gidófalvy István vásárolta meg fiának, Istvánnak, aki feleségével, Etelkával együtt az államosításig volt az udvarház tulajdonosa. A család ugyan visszakapta a kúriát, de ez pillanatnyilag utódlási folyamat tárgyát képezi. Az épület látogatható, de előrehaladottan lepusztult állapotban van, benőtte a növényzet, ezért nem ajánlott az épületbe bemenni.

Forrás: https://www.transylvaniatrust.ro/hu/a-dobokai-rhedey-kuria/

Doboka két középkori templomáról vannak adatok. A Boldogasszony-templom a régi temetőnél állott, ahol Bodiga helynév jelzi helyét. Első ismert plébánosa nevét a pápai tizedjegyzék hozza. Ekkor papja, János 1332-ben 40 dénárt fizet, majd újra 42 dénárt és 1 garast, 1333-ban 2 garast és 22 dénárt, 1344-ben 4 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 110.; Györffy: i.h.) 1412-ben László a plébános. (Beke: i.m. 110., jegyz., az Erdélyi Múzeumra hivatkozva.) 1509-ben plébánosával szemben Derzsi Mayadi Miklós hatalmaskodik. (Kádár:, i.m. III. 337.) A Boldogasszony-templom a reformáció után még állott. A XVII. század végén elpusztul. Falainak alapjai a múlt században még látszottak. 1741-ben köveinek felhasználásával Káli Kun István és neje papilakot építtet.

A ma is álló dobokai református templom viszonylag fiatal: 1742-ben építtette Káli Kun István özvegye, Keserű Zsófia, de már nem a régi helyén, hanem a régitől jóval alább, a bádoki út mellett, amint a felirat mondja: „igaz kövekből”, a régi templom formáját követve, és részben köveit felhasználva épült a jelenlegi templom. Ebből a templomból származik a templom reneszánsz ajtókerete is. A templomot 1867-ben megújítják. A templom hajója egyszerű síkmennyezetű, a szentély a nyolcszög felével záródó, boltozott. Barokkos jelleget mutatnak a padok és a fa huszártorony bádogteteje.  

A mai református templomon alul a Szent Erzsébet-templom állott. Bizonyosra vehető, hogy az Árpádházi Szent Erzsébet szentté avatása utáni évtizedekben épült, tehát az 1200-as évek elején. A reformáció után, az unitáriusok megerősödésekor az unitáriusok temploma lesz. Miután az unitárius egyházközség 1730 körül megszűnik, a templom romlásnak indul. Az 1830-as években kövei még látszottak. Állítólag gr. Kornis magtárát a templom romjaiból építette, annak helyére.

Dobokának a középkorban tekintélyes és népes katolikus népessége volt, amire bizonyság két temploma és az is, hogy Dobokától kapta nevét a főesperesség is. A reformációig más vallásról, egyházról nincs adat. A XVI. században a reformáció gyorsan tért hódít, így a katolikus egyház teljesen megszűnik. „Gazdag fekvőségei világiak kezébe kerültek.” (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 260.) A református vallás mellett az unitárius is hamar elterjed, sőt hívei többségre is jutnak. Mint Kádár megjegyzi: „Tekintélyes unitárius egyház volt”. (Kádár: i.m. 260.) A Boldogasszony-templom a reformátusok birtokába kerül, a Szent Erzsébet pedig az unitáriusoké lesz. Az unitárius egyházközség megszűnésével a templom is elpusztul.

Forrás:

Léstyán Ferenc: MEGSZENTELT KÖVEK - A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI

https://templomaink.eu/hu/360o-setak/dobokai-reformatus-templom